Az a helyzet, hogy amennyi kedvem meg időm volt Kanadában blogolni, itt éppen annyi nincs. Komolyan vagy 10x megfogadtam, hogy na már írok, de sosem visz rá a lélek. Mivel Rotterdamban vagyok, van szabad felhasználásomra bocsátott saját biciklim és temérdek szabadidőm, egyfolytában kint vagyok, ha meg nem akkor hollandot tanulok vagy az újabb online kurzusaimon lógok.
Na de akkor rövid összefoglaló az elmúlt pár hétről:
Először is ugye szeptember 3. kedden délután 5.25-kor landolt a gépem, úgy volt, hogy az eindhoveni vonatpályaudvaron találkozok Kevinnel, mivel oda neki egyszerűbb kibiciklizni. A reptérről egy busz visz a pályaudvarra ami 10-15 percenként indul, leszálltunk ugye 5.25-kor, gondoltam a 35-öshöz ha sietek kiérek (kb 100 méter a megálló a reptér kapujától), nem akartam lekésni és az 50-essel menni..
Viszont mivel Budapesten már jó előre becsekkoltam, a bőröndöm valószínűleg kb leghátra került, így az utolsók közt jött ki a csomagszalagon (van ilyen magyar szó?). Ott álltam nagy idegesen, whatsappoltam Kevint, hogy jajj nem jön a bőrönd, le fogom késni a buszt és később érek csak oda, tényleg olyan bosszantó volt.. Aztán végre kijött a bőrönd, lóhalálában futva elindultam kifelé, és... a váróban ott volt Kevin. XD
Először fel se fogtam mi történik, kb 2 méteres közelségbe kellett érnem mire egyátalán leesett, hogy ő az, annyira siettem a buszhoz csak arra voltam koncentrálva. Édes volt, hozott nekem kaját meg innivalót, mivel a Ryanairen ugye nem adnak, csak venni lehet, horribilis árakért, úgyhogy kimentünk, igényesen leültünk egy lépcső tövébe gangelni, meg én ettem, nagyon éhes voltam már, én mindig éhes vagyok amúgy is, ebédre meg csak délben ettem egy kis csirkét kukoricasalátával.
Szóval így éreztem Hollandiába, sajnos csak kb 2 óránk volt egymásnak örülni mielőtt startolt Rotterdamba a vonatom, ahová Bart jött ki elém a pályaudvarra, mikor meglátott egész elcsodálkozott, hogy "csak ennyi?" cuccom van (1 nagy bőrönd megy 1 hátizsák), hát a Ryanair ennyit engedett, 20kg bőrönd meg 10kg kézi. De nincs sok cuccom amúgy sem, belefértem. Nem volt kilónyi juharszirup meg Reeses eltározva most, mint mikor jöttem haza Kanadából. :)
Család
Szóval nagyon rendesek, szerencsésnek mondhatom magamat, hogy a szuper kanadai host családom után most megint egy ilyen jót sikerült kifognom. A szülők teljesen easygoingok, mondták akkor jövök haza amikor akarok, amíg 7-kor képes vagyok felkelni, felőlük aztán 5-kor is mehetek ágyba. (Na nem mintha akkora party animal lennék egyébként. x)) A gyerekek is nagyon vártak már, rögtön megérkezésem estéjén egy halom ajándékkal meg rajzzal fogadtak:
"Dori milyen jó, hogy ma ideköltözöl hozzánk, úgy örülök, nagyon örülök, nagyon örülök, már alig várom, jee jee gyere!!" haha aranyos nem? :D
Rotterdam
...egy káosz.
Összehasonlításként, egy térkép Montréal belvárosáról:
Illetve Rotterdam belvárosáról:
Az utcák össze-vissza mennek, mindegyik straat-ra végződik, és a nevük az elején számomra megjegyezhetetlen és ugyanaz volt. x) Olyan 4-5x sikerült félig-meddig eltévednem, van egy nagy térképem szóval nem gáz annyira, de pl vonatot késtem le eltévedés miatt, meg a nyelviskolából is majdnem elkéstem az első órán mert nem találtam... De egyébként tetszik, nagy, vannak felhőkarcolók (<333), csomó bolt, activity, bars, minden ami kell. :D
Első nap elmentünk az Euromaast-ba ami Rotterdam nagy kilátótornya:
Egyik kedvenc helyem, igaz biciklivel az elején mindig bajban voltam melyik sávba meg hogyan (a fietspad is követi a körforgalmat) de aztán csak megszoktam, most meg már fényképezni is van időm míg várok a lámpára :D
Bicikli
Ez a biciklim:
Ez meg én vagyok a biciklimen lol
Igazi holland bicikli, azaz kb 2x olyan nehéz mint amihez mi Magyarországon szokva vagyunk. Ez nem azt jelenti, hogy 2x olyan nehéz is tekerni, de pl megállni vele már annyira nem egyszerű, mert befékezve is a lendület még nagyon visz tovább. (Pár napja majdnem elütöttem egy ladyt a fietspadon. / fietspad = bicikliút)
Aztán ott vannak ugye a fietspadok. Az ember azt hiszi tud biciklizni, aztán Hollandiába költözik és rájön, hogy nem. A fietspad itt olyan mint egy második úttest. Irányjelezni kell minden kanyarnál, külön lámpák vannak a bicikliseknek mindenhol kihelyezve (van autóknak, gyalogosoknak és bicikliseknek, és nem a gyalogos-biciklis nem egyszerre vált mint otthon azon a néhány helyen ahol van ilyen).
Az első napokban folyamatosan a szembesávba keveredtem (van hogy az út két oldalán van 1-1 sáv bicikliút és a kocsikkal megegyező irányban lehet csak az adott úton menni), elfelejtettem irányjelezni, nem találtam a kereszteződésekben nekem melyik úton kell mennem ha ide vagy oda akarok fordulni... Mostanában már kezdek belejönni, bár a gyors fékezéssel még mindig vannak gondolok, aztért megyeget.
Egyébként esküszöm szerintem több bicikli van Hollandiában mint ember. Vonatozásnál külön rá kell szánni olyan 10 percet hogy a rotterdami pályaudvar bicikliparkolójában helyet találjunk.
(Rotterdam pályaudvari biciklitároló egy része)
Ja a zárak meg amúgy itt csak ilyen kerékzárak, minden biciklire rá vannak szerelve, és olyan hogy ha nyitva van nem tudja az ember kivenni belőle a kulcsot. Először nekem tök fura volt a bicikliről lógó kulccsal tekerni, féltem, hogy mivan ha útközben kiesik vagy valami, a lakáskulcs is azon van, tehát.. De aztán mindenki így csinálja és nem esnek ki a kulcsok úgy látszik, úgyhogy jólvan.
Vonatozás, Kevin, stb.
Ami Hollandiában is drága az a közlekedés, amennyiben ez nem biciklivel történik.
Vonatjegy Kevinhez €15.60 egy útra, tehát oda-vissza €30.20.... Elég drága. Neki mivel van ilyen diákkedvezménye, ha reggel 9 és délután 4 közt utazik akkor csak €18 az oda-vissza út, viszont mivel itt aludni nem tud, így hát marad, hogy én utazok, azt viszont csak 2 hetente. Felajánlotta, hogy fizeti a jegyeim felét, mivel spórolnom kell egyetemre úgyis meg attól még hogy mindig én megyek, mindketten jól érezzük magunkat, szóval így fair.
Friends..?
Az elmúlt hetekben arra is rá kellett jönnöm, hogy én nagyon nem az a klasszikus aupair fajta vagyok, aki elszórja a pénzét shoppingra meg gyorskajára minden hónapban, nincs meg az a "fogalmam sincs mihez akarok kezdeni az életben" állapot sem, a clubbing life-ból meg úgy nagyjából már kinőttem (20 évesen ja bizarr), szóval amikor a rotterdami aupairek facebook csoportját olvasgatom, vagy pl találkoztam is 2 lánnyal hétfőn, rá kell jönnöm, hogy felszínes barátságon kívül itt mást nem valószínű, hogy találok.
Tökre szeretnék találni valaki olyat akivel elbeszélgethetek a mindenféle projectjeimről amiket csinálgatok (nyelvtanulás - IELTS, online kurzusok, international development témájú könyvek, világpolitika, stb), valakit akinek hasonló érdeklődése van és van mit megosztania velem azon kívül, hogy mikor lesz leárazás a H&M-ben.
Úgyhogy ez eddig eléggé idegesítő, de nem fogom feladni, tavaly végig nagyvárosban akartam lakni merthogy sok az ember, több a szocializálódási lehetőség, hát itt az idő kimenni. :D
Umm, azt hiszem ennyi tellett most tőlem egyenlőre, majd még írok.. valamikor.. remélem megjön a kedvem a blogolgatáshoz amint itt is igazi hétköznapokká válnak a hétköznapok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése