Átviharzottunk hát a Greyhound-hoz megnézni van-e busz ami éléri ezt a vonatot, volt, úgyhogy meg is vettem a jegyet majd visszaviharzottunk a VIA Rail-hez a Toronto-Montréal jegyért.
Tanulság: a VIA Rail-re elővételben kell jegyet venni. Annak ellenére, hogy drágább mint a Greyhound, népszerűbb, mivel kényelmesebb, gyorsabb és van wifi. ;)
A vonatútról megint csak annyit szólnék, hogy hosszú volt, elég unalmas, és örültem mikor végre megérkeztem.
A pályaudvaron várt az egész család, habár 8.30-ra értem be, ami szerintem a gyerekeknek már elég késő... Mindenesetre bevágódtunk a kocsiba, hazajöttünk, Noah lelkesen végigrángatott a házon Valérie (host anyum) kíséretében, majd gyorsan le is feküdtünk aludni, mivel másnap indulás volt Québec city-be, Valérie családjához.
A nagyszülőkön kívül van vagy 5 nagynéni, millió unokatesó, plusz a család barátai, és mindenkinek a gyerekei.. Akik ráadásul csak franciául ismétlem CSAK franciául beszélnek. Szóval 2 napom azzal telt, hogy amikor épp nem a kölykök lógtak rajtam, próbáltam értelmes fejet vágni, annak ellenére, hogy fogalmam sem volt miről beszélnek. Nagymama viszont aranyos volt, nagyon lassú, egyszerű nyelvtanú franciával beszélt hozzám szóval még válaszolgatni is tudtam az ilyen kérdésekre mint "mit szeretnél: kávét vagy narancslevet?" LOL
Mostanra végre itthon vagyunk Cowansville-ben, túl az első napon.
Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy a ház HATALMAS. A garázs nagyobb (a motorcsónakkal, 4-5 biciklivel, mindenféle kerti géppel stb) mint a házunk otthon. Ezekmellett van egy külön kis épület 3 nyúlnak és 50 csirkének. Nem hazudok, nevelnek 50 kis csirkét, még sárgák, Gabriel (host apum) mondta majd ha megnőnek elviszik levágni őket. A csirkék és nyulak mellett van egy macska, 9 kiscicával akiknek épp most nyílt ki a szemük. Van saját játszótér az udvaron, homokozó, mászóka, 3 hinta és egy trampoline.
Úgyhogy ingerszegény környezetnek a legkevésbé se mondható a hely, meg szegénynek se.
Annak ellenére viszont, hogy elég gazdag a család, nincsenek elrontva a gyerekek, na jó, azért kiakadtam mikor a kocsiban ipad játékokat toltak (igen, Zoé 3 éves) de nem hisztisek, aminek örülök.
Anyuka egyébként nagyon támogató, nap közben mondja nekik, hogy én vagyok a főnök, ha akarnak valamit hozzám jöjjenek, és hiába mennek hozzá, ha nem adok nekik csokis kekszet, mondja, hogy ha Dorahh nem ad, akkor nem kapnak. x)
Az egyetlen idegesítő dolog, hogy állandóan váltogatják a döntéseiket.
Most ezzel akarok játszani, 2 perc múlva azzal, aztán azzal.. Egy ideig próbáltam lépést tartani, aztán az lett belőle, hogy ők játszottak, én meg pakoltam utánuk. Ugyanez a kajával, uzsonnánál Noah bepróbálkozott, hogy először nem is kér semmit, aztán mivel Zoé eszik, akkor ő is kér műzlit, ja nem, csokis kekszet, ja nem epret, ja nem megint műzlit. A csokis kekszet megkapta, aztán árivedercsi. Valérie is akkor jött ki pont az irodájából, előkészíteni a vacsorát, mondtam neki mi van, mondta, hogy rendben, ne is hagyjam hogy ezt csinálják, ő sem szereti.
Egyébként aranyosak, mindketten mondjuk a miért-korszakot élik nagyjában, úgyhogy napi 100x hallom a
"Maman! Pourquoi...?" (Anya! Miért..?)
"Parce que c'est comme ca." (Mert így van.)
- párbeszédet. x)
Az angoljuk egyébként elég jó, ha Zoé nem tud valamit, Noah fordít. De egyébként is nagyjából megértem a franciát amit Zoé használ, mivel csak egyszerű dolgokat mond.
Azoknak akik beszélnek valamennyire mindkét nyelven: a franciában használatos "moi, je.." dolgot átrakják a gyerekek angolra "me, I.." mint pl. "Moi, je veux manger le chocolat"-ből csinálnak "Me, I want to eat chocolate." ami ugye annyira nem működik az angolban, de aranyos. :)
Most megint itt ugrálnak az ágyamon, mert hiába mondják nekik, hogy 5 óra elmúlt (ez itt a varázsszó, az au pairt nem lehet 5 óra után zaklatni) én vagyok az "új játék", úgyhogy nem lehet levakarni őket.
Pár képet még azért feltolok aztán megyek, még lehet lopok pár csokis kekszet is. ;) Bonne nuit, à tout le monde en Hongrie!
VIA Rail névre szóló jegy :O voltak egyébként ilyen stewardess szerű nénik is a vonaton, tiszta repülő feeling
durván friss a bagel Québec cityben
Québec city
Valérie-féle cappucino. igen, ezt itthon isszuk reggelente :D
"playing doctor" with Noah x)
Noah "operál". igazából csak meg akarta lesni közelebből a köldökpiercingemet xP
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése