Na de akkor második félév. Igen, már nem is próbálok mentegetőzni stb a megint több hónapos szünetért.
Szóval ott volt legutóbb vége, hogy december elején végre megjött a DUO támogatás, és boldogan repültem haza karácsonyra. Már amennyire boldog az ember mikor 3 hétre ott kell hagynia újdonsült barátját. :/
Januárban viszont aztán jött ismét a pánik, mivel volt 2 pótvizsgám, analízis és mikroökonómia, na meg új munka után kellett nézni. Az analízis meglett végül, a mikrot viszont ismét megbuktam, úgyhogy halasztva lett a következő évre.
Munkakeresés fronton elhatároztam, hogy mivel a hollandom nem elég reprezentatív, túl sok kommunikációt nem igénylő munkát fogok keresni, azaz mosogatni fogok valami étteremben. Hát 2 hétig nem állt túl fényesen a helyzet, ugyanis Tilburgban azért nem kis kokurencia van, valamint az életkorhoz kötött munkabér miatt az ilyen munkákra jobb szeretik a 15-16 éveseket felvenni. Próbálkoztam pedig literally mindenütt, vittem be önéletrajzokat, küldtem e-maileket, minden elképzelhetőt megtettem, aztán megint csak mint legutóbb, rövid időn belül lett két lehetőségem is.
Az egyik egy közvetítőiroda volt akik valami raktárba kerestek embereket szupermarketekből visszaküldött zöldséges ládák mosására (álommunka mi, de gondoltam legalább nem kell perfekt hollandul beszélni), a másik pedig egy étterem.
Jól lebeszéltem a közvetítő irodával azt hiszem kedden hogy következő hét hétfőn megyek a betanításra a raktárba, aztán ha a raktár jóváhagyja akkor írunk alá szerződést. Annyira nem csalogatott túlságosan a zöldséges ládák mosása, meg messze is volt a raktár, úgyhogy gondoltam azért keresgélek tovább. Egészvéletlenül facebookon botlottam bele egy goirle-i kis étterem felhívásába, hogy mosogatókat keresnek. Goirle Tilburgtól délre az első kisebb városka. Az akkori szobám dél-Tilburgban volt, szóval kb 15 perc volt biciklivel átmenni. Szóval át is mentem egy délután, hogy akkor jelentkeznék mosogatni. Kérdezgetett a főnök, hogy hány éves vagyok meg mit csinálok itt Hollandiában, és mikor hallotta, hogy egyetemen vagyok meg másfél éve tanulok hollandul (oda voltak meg vissza amúgy hogy normális szintű beszélgetést tudtam fenntartani a nyelven haha) akkor azt mondta nem vesz fel mosogatásba. Az ok, hogy túl intelligensnek tűnök ahoz, hogy tányérokat mosogassak egész este, úgyis beleunnék. Viszont a szakács mellé keres kisegítőt, és ha gondolom akkor azt megpróbálhatnám. Másnapra le is beszéltünk egy próbanapot, ami után a szakács úgy döntött maradhatok. A konyhai szókincsem elég gyatra volt, viszont elhatároztam, hogy nagyon fogok igyekezni, megtanulok minden szót és olyan királyul fogok mozogni a konyhában mint a szakács. Mivel nem kellett közvetlenül vendégekkel foglakoznom, nem számított sminkelek-e stb és ha hibáztam is nem volt tragédia, hamar belejöttem az alap dolgokba.
2 hónap múlva 1 évre szóló óraszámos szerződést írtam alá a főnökkel, amit a DUO-hoz beküldve 12 hónapig lefixálták az állami támmogatásomat. Megvolt tutira az óraszám és végre helyrerázódtak a pénzügyeim egy kicsit.
Február elején elköltöztem a kis szobámból egy nagyobba, ami ugyan messzebb volt az egyetemtől viszont olcsóbb (220 vs 250 euró) és kb az előző szoba kétszeres alapterülete volt. Az egyetlen beugrató az volt, hogy a tulaj egy régi ismerőse, egy öreg bácsi is ott lakott mint olyan házmester... (A tulaj amúgy valami tisztítószereket forgalmazó cég tulajdonosa volt aki Tilburgtól délre kb fél órára a belga határon túl lakott, mivel Belgiumban alacsonyabbak az adók.)
A bácsival alapjáraton nem lett volna gondom, csak az volt a paranoiája, hogy a városháza ránk fog küldeni valami ellenőrzést, hogy hányan is laknak ott abban a házban és ha vendéget találnak nálunk akkor őt nagy pénzbírságban fogják részesíteni, amiért "bejelentés nélkül embereket szállásol el". Ha délután hazajött és mondjuk a barátom nálunk volt az első kérdése a jónapot után az volt, hogy mikor megy haza. Ha meg ott aludt, azt be kellett jelentenem napokkal előtte, hogy ő tudjon róla, és elmondhassa, hogy ezzel mennyire nem ért egyet.
Miután egyszer május vége környékén reggel 7-kor dörömbölt az ajtómon, mert megtalálta barátom biciklijét a hátsó udvarban, betelt a pohár, és közöltem a tulajjal, hogy akár lejárt a szerződésem akár nem, amint találok valamit én innen költözök.
Az egyetemen megkezdődött a második félév, ami igencsak pénzügy orientált volt: international finance, business finance, financial economics, mathematics 2, welfare economics.
7.2-es átlaggal zártam a félévet, ami nem volt rossz az első szemeszteres 6.25 + 1 bukás átlaghoz képest.
Két barátnőm, a bolgár és az indonéz lány kibuktak és rövidesen hazarepültek a szüleikhez, mondván, hogy újrajelentkeznek és megpróbálják jövőre ismét. A bolgár lány international business administration-re, az indonéz ugyanerre az economics szakra felvételizett amúgy, fel is vették őket amúgy a későbbiekben.
Barátommal a fél éves együttlétünket ünnepelve Brüsszelbe utaztunk, ez volt életem első olyan külföldi nyaralása amikor nem munkaügyben mentem hanem csak tisztán túristáskodni.
Busszal mentünk Turnhoutig, ami itt a belga határon túli első kis városka, onnan pedig vonattal Brüsszelbe. 3 napunk volt, de sikerült eljutnunk a fő látványosságokhoz mint pl az Európai Parlament, az Atomium meg a Cinquantenaire park.
Körül-belül ennyi volt a második félév. Az első hónapok pénzügyi fuldoklása után mondhatni könnyűszerrel fizettem ki mindent a második félévben, és még egy brüsszeli hosszú hétvégére is volt pénz. A továbbiakban beszéljenek a képek!
Brüsszel főtere
EP ülésterem
Atomium
Cinquantenaire
Ez a kép annyira nem releváns értékű, egy random color powderes bulin készült, viszont tudni kell, hogy ebben a félévben februárban nagyon csúnyán levágták a hajam mivel hajmodellkedni mentem (nem, nem jó ötlet, nem, nem ingyen hajvágás) és kicsit rosszul értette a csaj mibe egyezek bele és mibe nem. Úgyhogy ilyen borzalom hátul felnyírt hajjal kellett mászkálnom egészen augusztusig amíg le nem nőtt. :/
