Keserédes és miért utálom a Primark-ot

Szóval most jutottam el arra a szintre, hogy írni tudjak erről, meg úgy mindenféléről az utóbbi időben. (Egyébként csak nekem tűnt fel, hogy elég gyakran kezdem "szóval"-al a bejegyzéseket?)

A múlt hét folyamán Kevinnel szakítottunk. Azaz ő szakított velem, és annyira utálom, hogy az elején nem akartam a magánéletet a blogba felvezetni, de most már ha megtörtént, akkor azt hiszem tartozom ezzel is, hogy leírjam ha vége. Igen, of course szarul voltam / vagyok is még egy kicsit, főleg, hogy telefonon történt az egész, utána meg még napokig ment a mizéria, hogy mégse-mégis-mégse. A lényeg, hogy most már úgy néz ki egy hete officially single vagyok megint.

Viszont jó híreim is vannak, amiket jajj de nem szeretnék elkiabálni, de már nem bírom őket magamban tartani!!

Először is elfogadták a jelentkezésem az IELTS-re, be is lett fizetve, papírok elpostázva, úgyhogy december 7-én Amsterdamban vizsgázok. Hooray!

Aztán érdekességként leírom, hogy a hétvégén voltam dogsittingelni Kralingenben a zsidó párnál. Péntek este hívtak telefonon, hogy szombat estére meghívták őket egy partyra ahová a kutyát nem vihetik, így át tudnék-e jönni vigyázni rá amíg ők ott vannak. Úgyhogy este 8-tól hajnali 1-ig ültem a lakásukon, 11 felé levittem a kutyát meg adtam neki meg a macskának is vizet meg enni, és ennyi. €40. Életem legkönnyebben keresett pénze azt hiszem. (Egyébként csak hogy tudjátok udvariasan felajánlottam, hogy nem kell a megszokott 8 eurót fizetniük, mivel most nem takarítottam meg semmi, a kanapéjukon neteztem egész este.. De ők azért kifizették a 8 euró / órát.)

Aztán így vasárnap meg tegnap este elég nagy búskomorságban ültem itt, hogy már Kevinem sincsen, barátaim sincsenek, a pénzt amit keresek is csak félreteszem, sose veszek semmit vagy megyek valahová.. Úgyhogy gondoltam egy utolsó próbálkozásként írok vagy 10 random rotterdami emberkének interpals-on,  meg emaileztem 2 futócsapatnak, hogy beléphetek-e annak ellenére hogy nem vagyok holland, meg az egyik csapat az Erasmus University Rotterdam csapata, szóval annak ellenére hogy nem vagyok az egyetem diákja.. Égett a pofám amikor elküldtem mondom biztos mondják majd hogy mit gondolok miért hívják akkor EURotterdamnak a csapatot ha nem az egyetem diákjainak van, meg elküldenek a búsba hogy nem jöhetek.. Erre ma írnak vissza hogy jaj hát nagyon welcome vagyok, jöjjek nyugodtan kipróbálni is előbb ha gondolom, csak írjam meg melyik nap akarok jönni és akkor szólnak az edzőnek aki majd elintézi hogy beengedjenek az öltözőbe meg a tusolóba. És mindezt hollandul emaileztük le a csapat titkárnőjével. A másik csapatba is felvettek volna amúgy, de kérdeztem hogy mennyi ott az átlagéletkor, aztán írták, hogy jóval fiatalabb vagyok mint a csapat nagy része, amit ők nem bánnak természetesen.. Hát én viszont inkább futok egyetemistákkal. :D
Szóval jövő szerdán megyek tesztfutásra hozzájuk, már alig várom!
Az interpalsos 10-ből is majdnem mind válaszolt, 2-vel már elég jó beszélgetés is elindult meg persze mondogatjuk hogy majd találkozunk, hát fingers crossed!

A héten mennék egyébként szombaton Den Haag-ba egy főiskola nyílt napjára, de most láttam, hogy ez az egyetemi futócsapat szervez egy versenyt szombatra, 5k - 10k - 15k távokra, tőlem kb 20 percre biciklivel abban a parkban amerre én is szoktam futni és nagyon szép. <3
Úgyhogy most dilemmában vagyok, hogy nyílt nap vagy verseny. Nyilván mindkettő lesz még, és most futottam a félmaratont szóval gondolhatjátok hülye ez a lány 2 hetente versenyez?? De amúgy is el kell kezdenem megint futni, 10k-t lefutnék egyedül is a hétvégén valamikor. Szóval nem tudom, most nagy a kísértés. Helyszínen lehet regisztrálni és csak €8.

Csak, hogy kép is legyen a bejegyzésben, csináltam pár képet a hétvégén a Primark-ban. Ez itt a helyi olcsó ruhabolt, ilyen 8 euróért már kapsz farmert, van hogy 5-ért felsőket, 20-ért kabátot, stb. Láttam cipőt 3 euróért!! Szóval olcsó na.
Viszont az olcsósága sem mentség arra ami ott hétvégén zajlik. Konkrétan mindenki, de úgy MINDENKI beözönlik és alpári módon én nem tudok jobb kifejezést rá, elpusztítják az egész üzletet.
De beszéljenek a képek:

mit sem sejtve kívülről

Mivel a próbafülkék persze mindig dugig vannak, a hollandok csak leveszik a ruhát a vállfáról, felhúzzák az épp rajtuk levő felsőre, aztán ha nem tetszik csak visszaadobják valahová, a vállfát meg levágják A FÖLDRE.

Alkalmazott próbálja felszedni a ledobált vállfákat

nem, ez nem turkáló akar lenni

WTFFFFFF

Ezekmellett a sor kb 1 órás, gusztustalanul hangos a rádió és mindig tömegnyomor van. Hétvégén. Hétközben elviselhető amúgy a hely, de hétvégén én már meg se kísérlem, hogy bemenjek. De én ilyet még nem láttam. Hogy lehetnek ennyire igénytelenek az emberek? Most komolyan. Nekem ég a pofám ha a boltban valamit nemhogy nem hajtogatok össze, ha másféleképpen tudom csak összehajtogatni mint ahogy eredetileg volt! Ezmiez itt kérem. Hollandok.

Röviden tömören most ennyi, csak egy kis update-et szerettem volna írni hogy ne legyek annyira elmaradva, hogy később azért ne akarjak írni, mert túl sok mindent végigvenni ami a legutóbbi bejegyzés óta történt. 

Ezzel a gyönyörű képeslappal búcsúzok, küldeném Jucinak, Marinak, anyukámnak, Béla bának és mindenkinek aki szereti! Pusszantás.

PS. Kicsit irónikusnak érzem a "holland kultúra" címkét rárakni erre a bejegyzésre, lehet kéne csinálnom egy holland kultúrálatlanság-ot. xP

Amsterdam Mizuno Half Marathon

„Nem az számít mekkorát ütsz, hanem hogy mennyi ütést állsz ki mikor talpon kell maradni! Bírni kell a pofont, és muszáj menni tovább! Csak úgy lehet győzni. Ha tudod, hogy mit érsz, menj és küzdj meg azért ami jár és közben viseld el a pofonokat! Ne mutogass másra, ne mondd, hogy nem te vagy a hibás, hanem ő vagy ő vagy akárki! Ez gyáva duma! És te fiam, nem vagy gyáva! Te jobb vagy annál!”

Ezzel az idézettel (ami azt hiszem talán a Rocky-ból van) jellemezhetném az amsterdami félmaratont a hétvégén. A „pofonok” ellenére sikerült élveznem azt a 2 órás adrenalin-endorfin mixet amit a is versenyek általában kihoznak belőlem. :)

Na de hogy is kezdődött az egész. Szombaton 10-re mentem dolgozni Kralingenbe (mielőtt valaki azt hiszi hogy itt városokat vándorolok, Kralingen Rotterdam egyik része, ilyen kerületféle. Én pl Hillegersbergben élek, az egy másik ilyen kerületféle.) a zsidó párhoz. Mondták, hogy jól akarnak haladni ezen a napon, gondoltam oké ott leszek max 4-5-ig, annyi idő alatt azért lehet sokat haladni. Hát csak ők nem zavartatták magukat ebédet főzni stb, meg amint említettem van ez a „jajj ülj le, igyunk egy narancslevet” hozzáállásuk, amivel a haladást én meg ők hát eléggé máshogy definiáljuk. A végén este 7-kor mondtam, hogy na most már ha lehet mennék, holnap félmaratont futok vagy mi. Szakadt az eső, úgyhogy mivel úgyis volt egy kis utánfutójuk (abba pakoltunk holmikat amiket átvittek valami másik lakásukba) berakták abba a biciklimet és hazahoztak. 25 perc hazatekerés alatt azért elég rendesen eláztam volna.. Egyébként napi furcsaság volt, hogy a pasi délután odajön 10 euróval, hogy „bonus”. Mondom tessék? Nekem nem kell bonus, jövök én dolgozni anélkül is, megfelel a 8 euro. Erre azt mondja „I know where are you coming from.” (Tudom honnan jössz.) Hát ilyen 15 másodpercen belül lefutott az agyamban, hogy büszkeség vagy 10 euró, aka most mondjam azt hogy igen, egy gazdaságilag csődölő országból jövök, de attól még nem kérek a szánalomból, vagy csak egy thank you kíséretében zsebre vágjam a 10 eurót. Hát az előző napi Tilburg University-s nyíltnap emlékek még elég élénken éltek a fejemben és azt mondták a 10 eurók visznek oda, nem a büszkeség, úgyhogy a thank youzás mellett döntöttem. Ja egyébként a pasas biztosított arról, hogy nehogy azt higgyem ezért bármi extra szolgáltatást kér vagy ilyesmi. Úgyhogy gondolom most megvolt a napi jócselekedete, hogy megsegítette a kelet-európai takarítónőjét, én meg gazdagabb lettem 10 euróval. Mindenki boldog végülis. 

Este kiment az internet, ami amúgy még mindig haldokolgat, ilyen 10 percekre jön vissza aztán elmegy 2 órára... 9-kor ott álltam a sírás határán, hogy nem terveztem meg melyik vonattal megyek, nem fényképeztem térképet (mivel nincs 3G-m, google mapset szoktam fényképezni itthon ha új helyre megyek), és akartam új zenéket is letölteni mivel a régiektől már a falra megyek, főleg ha 2 órát kell kibírnom velük. Végül bepakoltam a táskámat közben visszajött a net 1 órára, szóval sikerült mindennek utánanéznem, playlistet megcsinálnom.

A nagy nap reggelén ilyen fura hangulatban, kb 4 fura álom után ébredtem. (kb minden éjjel álmodok, és néha elképesztő baromságokat – ezéjjel pl  buszban ültünk a középiskolai osztályommal és az ablakból néztünk egy bombázó repülőt, hogy mikor dob le bombát ránk.. Aztán mikor ledobta becsapódott a buszba de szerencsére senkinek nem esett baja, sőt lehúztuk az ablakot és kidobtuk rajta, hogy aztán az út szélén robbanjon fel.. Ja, bombabecsapódás után a busz lazán ment tovább.. XD Aztán valahogy egy orosz tengerparton kötöttünk ki ami inkább hasonlított a holland tengerparthoz, csak orosz zászlókkal, és mindenki ilyen kis faházakban szállt meg de nem szabadott villanyt gyújtanunk nehogy lebombázzanak. Okéé..)

Megettem a szokásos Kellog’s mézes zabpelyhet egy pohár tejjel mint minden reggel, csináltam magamnak egy sajtos szendvicset  amit egy alma és egy kulacs víz kíséretében bevágtam a táskámba és már off is voltam a pályaudvarra. Ahogy bicikliztem és beraktam az új szuper félmaraton playlistet az ipod shuffle-men, rá kellett döbbennem, hogy a 40 számból csak valami 10-et rakott fel az itunes valami ismeretlen okból kifolyólag, szóval a remek playlistemnek lőttek...
Egy idegesítően lassú, Amsterdamig kb 15 helyen megálló sprinterrel mentem,  de legalább volt időm a régi zenéimből egy „új” playlistet kreálnom a telómon, mert azért 10 számmal a shuffle-n mégsem akartam végigfutni 2 órát. Délre értem Amsterdam Zuid-be ahol Kevinnel találkoztunk. Gyors metro, és onnan már 5 perc séta után megtaláltuk az egyébként közben termetesre duzzadó runner tömeggel a sportcsarnokot ahol a rajtszámomat vehettem fel. Pro rajtszámom volt egyébként, a teljes nevem is fel volt tűntetve rajta. :D Képeket természetesen nem volt eszem csinálni, bocsánat.
Kevin nem érezte jól magát, vannak ilyen sick napjai, mondtam hogy menjen el orvoshoz, de azt mondja azok se tudnak semmit kezdeni vele, már volt pár éve. Pár éve. Aha. Mindegy, mondtam neki, hogy ha nem érzi jól magát mondhatta volna, hogy otthon marad, nem haragudtam volna meg. Így kicsit rosszul is éreztem magam, hogy miattam jött fel all the way Amsterdamba, ami másfél óra vonat Bestből azért, hogy utána várhasson 2 órát amíg én lefutom a versenyt és utána hazamehessünk..

Na de aztán maga a verseny!
13.44-kor volt a rajt (ja, elég random időpont XD), én a zöld korallban voltam, a 2 óra – 2 óra 10 perc alatt befejezők közt. Az első 5 km-en azon gondolkodtam, hogy a dzsekimet Kevinnél kellett volna hagynom, mert kisütött a nap és konkrétan csak a derekamra kötve lötyögött. Aztán 5k-től kezdődtek kb 2 kilométerenként a vizes/sportitalos/banános/szivacsos standok. Hát 18 ezer résztvevő volt, és a staff valahogy mintha nem lett volna erre felkészülve. Mire az 1. standhoz értem szivacs már nem volt, vizespoharakért meg kellett állni mert nem tudták olyan gyorsan tölteni őket, ahogy a futók jöttek, banán meg dettó, mivel nem héjastul adták a kezedbe hanem meghámozva 3-ba felvágva annyi darabot vettél el amennyit akartál, ott hámozták az önkéntesek de senki nem állt kint kínálni.. A későbbi standoknál kicsit jobb volt a helyzet (az 5k volt az első, tehát mindenki már szomjas volt gondolom, míg a későbbi standoknál sok vannak akik kihagynak 1-2t szóval nincs annyi ember), összességében a verseny alatt ettem vagy másfél banánt meg 3 pohár vizet döntöttem le. A saját fuel belt-es vizeimen kívül.
10k körül aztán vétettem 2 „not for life” momentet (Kevinnel így hívjuk az epic bénázásainkat): az útvonalon vannak ilyen nagy felfújt kapuk felállítva, és amelyiknél van óra kitéve, az chip-olvasós kapu. Tehát mikor átfutsz rajta, rögzíti az idődet, és egyben igazolja, hogy ott voltál, tehát a jó útvonalon vagy. Épp előzni akartam, és így nem a kapun hanem mellette, a járdán futottam el. Kb 20 méter után eszembe jutott, hogy így nem lesz leolvasva a chipem, szóval vissza kellett fordulnom (képzelhetitek annyi ellenkező irányba futó futóval szembe..) és átfutnom a kapun. Közvetlen ezután egy hülye szám jött a playlisten, amit gondoltam megváltoztatok, így kivettem a telómat a fuel belt kis táskájából... és azzal a lendülettel a földre ejtettem. Kb 10 másodperc alatt a fejembe jött ahogy széttapossák a mögöttem futók vagy a kezemet tapossák szét amint érte nyúlok a földön. Szerencsére olyanok futottak mögöttem akik nem azok a durrbele futók, szóval kikerülték a telefont és a kezem is épségben megúszta, hogy felvettem. Ennyi volt kb az összes bénázásom a 21.1k alatt amúgy, félúton.
12k körül értünk  a belvárosba, itt csomóan kijönnek lemezjátszókkal meg dobokkal az official énekeseken és zenekarokon kívül amiket az útvonalra állítanak, csak hogy szórakoztassák a futókat. Én ilyenkor mindig kiveszem a fülhallgatót amúgy, amikor látom, hogy egy ilyen közeledik. J A belvárosban egyébként többen hoztak ki saját kis vizes standot poharakkal vagy pl kekszet kaptam én is random amsterdami szurkolóktól. Vannak akik viccesen beöltöznek, tütübe pasik meg minden és táncolnak az út szélén, pacsit lehet adni nekik, énekelnek, szurkolnak, gyerekek állnak lufival meg nyújták a kezüket pacsira mindenkinek. :D Imádom ezeket, feldobják nagyon az egészet. Etájban a nap is elbújt meg a szél is kicsit feltámaddt, úgyhogy visszavettem a dzsekimet, mégse volt olyan rossz ötlet elhozni.. 18°C volt egyébként a hőmérséklet, ami Hollandiában októberben hát, elég ritka.
15k-nél kezdem fáradni, viszont az órám még csak valahol 1:26:00 körül járt, szóval gondoltam óh akár még 2 óra alatt is befejezhetném, úgyhogy próbáltam belehúzni egy kicsit. 16k volt a legtöbb amit eddig csináltam edzésként, úgyhogy 16k után ilyen fura „huhuu na új personal record” érzéssel mentem, örülgettem magamnak egészen a 18. kilométerig ahol kb a halál beütött. Onnantól kezdve végig csak azt néztem hol van már a 19. meg a 20. kilométert jelző tábla... 16k-től egy parkon futottunk keresztül, itt is sok volt az ember, próbáltam rájuk koncentrálni, meg olvastam a lelkesítő, drukkoló táblákat amikkel ott álltak kétoldalt. Hihetetlen amúgy mennyit számítanak ezek az emberek, amikor már az utolsó erődön vagy és valaki hollandul odakiabálja hogy „Ga Dora, je kan het!” (Gyerünk Dora, képes vagy rá!) mert pont látta ahogya pulcsim ujjával az izzadságot törlöm halálomban a homlokomról, így leolvasta a nevemet a bib tábláról és lelkesített. :D
Az utolsó 500 métert külön kapu jelezte, onnantól kezdtem nagyon gyorsan menni, gondoltam nehogy ezen múljon már, hogy meglesz-e a 2 óra alatti idő vagy sem. Az utolsó 200 méter az amsterdami olimpiai stadionban volt, én még sosem futottam stadionban rendes futópályán, tudjátok az a narancssárga sávos pálya, fuu nagyon pro volt. Körben mindenhol nézők, zene, taps, mindenki kiabált/énekelt, zászlókat meg táblákat lengettek... :D Az utolsó 200 métert kb sprinteltem, de nem is éreztem a lábaimat már, forgott velem a stadion, leírhatatlan az az érzés. Annyi ember, mindenki szurkol, hajrázik, nagy stadion, zene, a többi futó, és a cél a szemed előtt... Felbecsülhetelten.

Aztán vége volt. Átértem a finish line-on, egészpontosan 2:00:46 alatt, tehát nem lett meg a 2 óra alatti idő (Kevin szerint ha a bénázásokat leszámítjuk meglett volna) de nem is érdekel, én úgy mentem oda, hogy ha 2:05:00 lesz az kurvajó, de 2:10:00 alatt is bőven örülök. Tehát ez a 2:00:46 annyira jó, hogy egyátalán nincs miért panaszkodjak.
A finish line után kicsit kellemetlen 100 méter következett, ilyen tyúklépés sebességű haladás az éremosztók felé, mivel ugye rengeteg versenyzőnk volt, a tömeg is nagy volt a finishben, nem volt hely nyújtani, mindenkin látszott, hogy kb az a 100 méter rosszabb, mint az utolsó 1k volt, mivel a futásra beállt lábizmaink most tyúklépésre voltak kényszerítve hirtelen, 21.1k után... Amint megkaptuk a medált, mindenki széledt szét nyújtani rögtön. Kevin pont nem látott, mivel mondtam neki hogy 2:10:00 körül jövök majd, ő meg úgy gondolta 2 óránál hogy olyan nagy a tömeg, inkább kimegy az arénából, dobott egy smst hogy hol vár, mivel ott a finishnél esélytelen, hogy megtaláljuk egymást annyi ember közt.
Hát kiaraszoltam nyújtás után a szintén jó hosszú sorban az arénából, megtaláltuk egymást, kb félórás ücsörgés után pedig elindultunk a vonathoz.

(a hasamon a fehér volt azért van, mert a teljes nevemet írták a bib-re amit viszont blogra nem akarok kitenni)

a website-on az official eredmény :D

Összességében azt kell, hogy mondjam a mindenféle eltántorító tényezők (előző napi 9 óra munka, az ipod shuffle balfaszkodása, Kevin betegsége) ellenére, nagyon büszke vagyok magamra, hogy végigcsináltam, élveztem, és egyátalán nem bántam meg a nevezést.
Magát az eseményt ha értékelnem kéne, azt mondtanám, hogy a szervezés ahoz képest, hogy 18 ezer futó volt, egész pro volt (az első vizes standot leszámítva), és összességében az egész verseny nagyon szociális. Ezalatt azt értem, hogy 21.1 kilométeren nem volt olyan 500 méter, hogy ne lettek volna szurkolók, pacsizó gyerekek, zenekarok stb az út szélén. Nekem ez sokat számít, szóval mindenféleképpen nagyon pozitív élmény volt.

Hazafelé, hogy kicsit több időt tölthessek Kevinnel elmentem vele Utrecht-ig, ahol viszont rossz vonatra szálltam, így nem Rotterdam Centraalban, hanem Den Haag Centraalban (Hága) kötöttem ki, és onnan kellett még egy átszállással, Rotterdamig jönnöm... Diszkrét 2 óra út haza. És a pályaudvarról ugye meg fél óra bicikli. XD

Hazaérve viszont a host családom ujjongásokkal és tapssal fogadott, vettek nekem egy csokor fehér rózsát, Mylene úgy adta oda hogy „for the champion”. :D Hát nem ééédesek?? :D Kaját is hagytak nekem, bacon-ös brokkolis tésztát, igazi kalóriabomba, kell is az a verseny után (1150 kalória volt amúgy a futás).

Úgyhogy most itt vagyok fáradtan, de büszkén és boldogan az ágyamban már, a fejem fáj egy kicsit meg a jobb térdem, remélhetőleg holnap azért nem leszek ilyen izomláztól fetrengő állapotban. X) Őszi szünet van, úgyhogy Mylene lelép egész hétre a nővéréhez Angliába Mats-szal, én leszek itthon Sennával, mivel Bart dolgozik ugye. Kedd reggeltől szerda estig mondjuk Senna megy Oma-hoz (nagyi hollandul :D), szóval kedd-szerda off, csütörtökön viszont itthon lesz már, Bart meg megy üzleti útra, szóval csütörtök este kettecskén leszünk itthon, egész péntek reggelig mikor Mylene-ék hazaérnek, és a gyerekek immár együtt mennek a másik Oma-hoz. Szóval végülis nem lesz vészes a jövőhét, annak ellenére hogy no suli, kedd-szerda-péntek nagyrészt szabad (szerdán meg pénteken megyek Kralingenbe mondjuk gondolom...), a hétfőt meg a csütörtököt kell túlélni. Hétvégén meg vagy megyek Best-be vagy nem. Sokszor nem értem Kevint mostanában. De ahogy eddig is, most sem szeretném a magánéletet ide kiteregetni.

Szóval ennyi lett volna a beszámoló egyenlőre, ha valami még eszembe jut majd beleírom, de szerintem így frissen elég terjedelmesre sikerült ez a bejegyzés.
Jó éjt mindenkinek, és ne felejtsétek el: minden fejben dől el! A mai nap után biztosan állíthatom.

(^ ezt a bejegyzést tegnap este írtam, csak az internetünk még mindig ingatag, ezért csak ma tudom postolni.)

Universiteit van Tilburg

Szóval mivel Hollandia kicsit kisebb mint Kanada, egyszerűbb utazni és az időbeosztásom is rugalmasabb, eljutottam ma a tilburgi egyetem (ami egyébként a number 1 egyetem ahová jelentkezni szeretnék) nyílt napjára.
Nagyon pro volt, már előre regisztrálni kellett a honlapon, megjelölni, hogy melyik előadásokra meg tájékoztatókra akarsz menni meg vouchert kinyomtatni stb.
Ahogy megérkeztem a Tilburg Universiteit (nem a centraal hanem egy külön vonatállomás tartozik az egyetemhez, kicsit kint van a város szélén) megállóba, egyből nagy táblák mutatták nyíllal, hogy merre kell menni az egyetem felé. Végig voltak táblázva az utcák meg kereszteződések, hogy mikor merre kell menni. (Nem magyar szervezés.. :D)

"Készen állunk rád!"

Az egész tényleg nagyon pro szervezésű volt, rögtön kaptunk a regisztrációnál prospektusokat meg tollat meg mit tudom én, a campuson mindenfelé egyenpulcsit viselő diákok mászkáltak akikhez oda lehetett menni beszélgetni vagy megkérdezni mi merre van stb. Osztogattak ingyen vizet meg kólát meg fantát meg szendvicset stb. 

45 perces session-ökre volt felosztva a nap, a session-ök amikre én mentem:

- általános tájékoztató az Economics szakról

Úgy indult az előadás, hogy a szak vezetője az első slide-on tisztázta "This major is economics. In Dutch, it's algemene economie. It's not business, not bedrijfseconomie." Kb könnycsepp gyűlt a szemembe, ugye én a BGF-et azért hagytam ott, mert na az bedrifjseconomie volt, azaz vállalati gazdaságtan, business-re koncentrálva. Bemutatták, hogy pontosan milyen tárgyaink lesznek, nincs ilyen tantárgyfelvevős rendszer mint otthon, az első 4 félévben mindenkinek kötelező tárgyai vannak, viszont félévente csak 5. 4 féléven keresztül ebből 2 a mikro- és makroökonómia (BGF-en 1-1 félévben lerendezték őket, itt 4 félévig végig fut a kettő párhuzamosan), emellett persze van matek 1-2, statisztika, econometrics aminek fogalmam sincs mi a magyar neve, meg alapszinten pénzügy, számvitel, de tényleg itt ez a kisebb rész és a pure economics a nagyobb. Az 5. szemeszterben vagy külföldre lehet menni exchange-re vagy Tilburgban maradni és mindenféle választható tantárgyakat tanulni, az 6.-ban pedig  ilyen specializáció féleség van, 8 opcióból 3-at lehet választani, ilyenek vannak hogy environmental economics, labor economics, health economics, többire nem nagyon emlékszem. 

Heti 20 tanóra van, és kb ugyanennyi otthoni tanulást ajánlanak belefektetni, de ez egyénfüggő. Én mivel nem nulláról kezdem már a közgazdaságtant, remélhetőleg kevesebb lesz. Majdnem minden héten vannak assignment-ek (beadandók) amikre leginkább csoportokban kell dolgozni. A szakon olyan 50 körül vannak, amiből 66% kötelezően nemzetközi diák. Mivel nagyban hirdetik, hogy mekkora international classroom-ban zajlik az oktatás, nem vesznek fel 40%-nál több hollandot. 

- trial lecture (bemutató előadás) of Economics

A bankok likviditáscsökkentésének okát fejtegette a szak egyik professzora, tényleg úgy kezelve mintha az egyetem diákjai lennénk, kérdésekett tett fel meg minden. :D Én örültem a fejemnek, hogy olvastam már erről az egyik könyvemben amit Kanadában vettem (névszerint a Why capitalism? címűben ha valaki emlékszik rá :P az amelyik olyan jól megváltoztatta a véleményemet a kapitalizmusról.)

- campus tour (diákok vezettek körbe csoportokat az egész campuson)
Erről nincs sokmindent mondanom, sok nagy épület, ultramodernül felszerelve persze.

- kérdezz-felelek fórum jelenlegi diákokkal, a szak managerével (program manager) és a felvételiket intéző akárkivel (admissions officer)
Na ez jó volt, kb 30-an voltunk a teremben szóval én vagy 4 kérdést belőttem haha
Kiderült pl hogy 2 nyelvet ingyen lehet tanulni akármilyen programban van az ember ezen az egyetemen. Emlékszem BGF-en volt ez a nyelvi rendszer hogy 3-3 félév középszintről vagy 6 félév egy nyelv alapszintről és onnantól meg 30 ezer / nyelv stb.. BULLSHIT. Itt olyan szintről ahonnan akarsz tanulhatsz 2 nyelvet ha bírod, ingyen. Mondjuk mondták a diákok, hogy kb a jelentkezés amikor kezdődik aznap érdemes már menni regisztrálni, mert nagy az érdeklődés.
Az is kiderült, hogy a nemzetközi diákoknak többé-kevésbé garantáltan segítenek szállást találni Tilburgban, automatikusan kapunk hozzáférést egy oldalhoz ahol böngészhetünk és elsőbbséget élvezünk a szobakeresésben.
Valamint fórum után sikerült beszélnem az admissions officer-el (aki úgy kezdte, hogy megdícsérte milyen szépen beszélek angolul :DD) arról, hogy akkor pontosan hogy kéne lefordíttatnom az érettségit, stb. Azt mondta ha lefordíttattam, küldjem el neki aki meg majd átküldi a diploma advisor-nak, aki eldönti, hogy egyenlő értékű-e a holland középiskolai bizonyítványokkal. Mert ha nem, akkor júliusban vizsgáznom kell... Amihez annyira nincs kedvem amúgy, tekintve, hogy a jelentkezés november 15-május 1. közt van, és so called "rolling admission" tehát nem az van, hogy versenyeztetik a több száz diákot és a legjobbakat felveszik, hanem ha beküldi valaki a jelentkezését, azt kb 4 hét alatt elbírálják. Ha megfelel jöhet, ha nem nem. Én december végén azért szeretném beküldeni (december 7-én teszem az IELTS-t, annak kb 2 hét míg kiküldik az eredményét), aztán januárban meglátjuk.

Szóval röviden ennyi Tilburgról, nekem azért az első választásom, mert tényleg közgazdaságtan és nem ez a business shit amibe sok helyen botlik az ember, developmental economics alapozásához pedig az kell. Ja, egyébként a 4. szemeszterben az egyik tantárgy developmental economics. :D Az sem hátrány hogy kicsi a csoport, mondják hogy az előadásokon is név szerint ismer a tanár, a csapat nagyon vegyes összetételű, nemzetközi, és nem utolsósorban habár én imádom a nagyvárosokat, Tilburg nem az, aminek viszont a jó oldala, hogy olcsóbb mint pl Rotterdam vagy Amsterdam. Ezenkívül ugye student city. :D
Hát január végére kiderül akkor, hogy mi van, felvesznek, nem vesznek, vizsgát kell-e tennem júliusban... Nem tudom akarom-e a vizsgát, mivel jelentkezek máshová is, ha oda felvesznek, nemtom júliusban akarok-e majd még itt vizsgázgatni.. Nyárra igazából én már terveztem a lakás meg munkák felállítását abban a városban ahová kerülnék végülis, hogy ne szeptemberben kelljen már minden után rohangálni.. Meglátjuk.

Más téma, vasárnap félmaraton!!! Rendesen izgulok, azaz inkább az a jófajta várakozás amivel rá gondolok. Habár őszintén szólva nem szeretem Amsterdamot (most dobáljon meg kövekkel aki akar, de nekem a fűszagú belváros a halom túristával akik a coffee shopok miatt jönnek nem jött be, pedig a canalok gyönyörű szépek, meg az épületek úgy genereally nagyon szépek), szép lesz ott futni és jön Kevin is és ááá. <3 18 fokot mondanak felhőkkel, hát mit mondjak, typical Dutch weather, legalább nem esik... Legalábbis remélem, hogy nem fog!!
Holnap megyek takarítani, az is nagyon belelendült mostanában, ez a fura zsidó pár Kralingenben heti 2-3x hív... A pénz persze tök jó, viszont néha komolyan zéró kedvem menni... De fogom is be mindjárt a szám, előtte meg azon nyavalyogtam, hogy nincs extra melóm, nem tudok félretenni. De azért egy kicsit megengedett pl hogy azért nyafogjak, hogy a szombatomon 10-től 5-ig más rumliját takaríthatom, ugye..?

Múlt hétvégén egyébként akartunk ugye menni a moziba az Insidious 2-re Kevinnel és képzeljétek kiderült, hogy eltolták a premiert Halloween-re... Hát olyan mérges voltam. Vasárnap még be is jött a holland tartózkodásom alatti legszarabb időjárás (eső, szél, hideg meg minden) szóval házban döglés volt megint egész hétvégén...
Jövőhéten nem lesz otthon náluk senki csak ő, úgyhogy megyek akkor át, mivel most hétvégén itt a maraton (amire persze jön szurkolni <3) meg a takarítás. El akarok menni kicsit császkálni meg vásárolgatni Eindhoven-be is amúgy, kellene egy pulcsi mivel rájöttem alig van pulcsim, meg itt lesz az ideje venni egy hosszú futónadrágot, mivel a 2 ami van az vagy a nagyon rövid sort vagy a térdnadrág. Márpedig jönnek a hideg idők mostmár.

Végezetül még beárasztok ide nektek egy képözönt az elmúlt hétről, aztán megyek is aludni, mivel holnap csörren az óra reggel a takarításhoz. :/

esti vonatozás Best-be (az ablakban van ilyen fura hajlás amitől éjjel torz tükör lesz a vonatablak :D)

vasárnapi időjárás a radaron x) FUCKYEAH HOLLAND. GOOD JOB. FUCKING GOOD LOCATION YEAH.

Mylene legutóbbi útjáról hozta nekem ezeket szuvenírbe. Mindig hoz valamit ha elutazik mindenkinek. So far kaptam ilyen letéphető nagy könyöklőt (tudjátok amit az asztalra lehet tenni és firkálni rá meg mindenfélét feljegyezni aztán letépni ha betelt) Dél-Afrikából, egy Puma kulacsot Chicagoból (mindig a gyerekekét hordtam mikor a nyelvsuliba vittem innivalót XD) és most ezeket Ecuadorból. Valami fának az óriási magja az a nagy kék cucc amit kiszárítanak, lefestik és kipolírozzák, ilyen hagyományos technika Ecuadorban. A teknős is ilyen magból készült, csak megfaragták.

Mylene kitakarította a ruhásszekrényét is amúgy, és ami már többet nem jó rá / nem kell neki felajánlotta nekem. Így kaptam pl ezt a felsőt wohoo. Meg egy másik kéket is, ami ráadásul Zara. Soha nem vettem semmit a Zarában. Nahát. Burzsoá.

Burzsoáziáról szólva csütörtökön kagylót ettünk vacsira. YUMM.

Szintén csütörtökön Senna kitalálta, hogy süssünk egy tortát, hát sütöttünk egy tortát.

Lehet kapni egész olcsón itt ilyen marcipán tömböket, úgyhogy azokkal bűvészkedtünk tortadekorációként.

A jobboldali Szörny Rt-s izécske Senna és az én művem, a baloldait pár óra múlva Mats próbálta leutánozni. xP

Na most már tényleg ennyi volt, jövőhéten majd jelentkezem, mutogatok pár képet a félmaratonról (remélhetőleg éremről is :DD), szurkoljatok!! Vasárnap 13.40 a rajtom!

DAAAAG!

Fejlemények

Erősen gondolkodtam nemrég a blog bezárásán. 100x elnézést kérek azoktól akik napról napra jönnek és nézegetik van-e új post, de egyszerűen semmi motivációm a blogolásra. Nem látom értelmét az egésznek. Kanadában egyfajta unaloműzés/jujjdejó végre én is külföldről blogolhatok/a családom legalább tudja mi van velem még akkor is ha a 6 óra időeltolódás lehetetlenné teszi hétközben a skype-ot funkciója volt az egésznek, most viszont egyrészt jobban is pörögnek az események aka nem unatkozom, másrészt tudok a családommal beszélni többet és a külföldről blogolás sem akkora tészta már, így hogy több mint 1 éve eljöttem Magyarországról.

Csak viszonyításképpen leírom a mai napomat (hogy lássátok mitől lettem olyan busy hirtelenjében itt)
7.00 ébresztő
7.00-8.00 gyerekek uzsonna & ebédcsomag készítés, reggeliztetés, öltözés, fésülködés
8.00-8.30 biciklik és biciklizárak előszedése, suliba biciklizés
8.30-9.00 biciklizés a 7 km-re lévő takarítós munkámba
9.00-13.30 takarítás
13.30-14.00 hazabiciklizés (zuhogó esőben mellesleg.. kurvajóvolt.)
14.00-14.45 ebéd, a konyha kitakarítása a reggeli romjaiból, mosogatógép ki-bepakolás, stb.
14.45-15.00 suliba biciklizés
15.00-15.30 gyerekek felszedése, suliudvaron játék, lebeszélni szülőkkel, hogy 2 barátjuk átjön
15.45-17.00 otthon felvigyázás 2 kölykömre + a 2 barátra akiket áthoztak (ez mondjuk nem volt vészes, együtt játszottak stb, de én meg közben kifacsartam nekik 8 narancsot meg szőlőt mostam, szendvicset csináltam stb)
17.00-18.00 vacsorafőzés
18.00-18.30 evés
18.30-19.00 vacsora utáni összetakarítás, még egy kis játék
19.00-19.30 zuhany, fogmosás
19.30-20.00 esti mese, ágybarakás
Oké, ez nem egy átlag-átlag nap, egy egy átlag nap amikor Mylene épp nincs itthon mert repül. Ami ugye havi 2-3x 4-5 nap.

Az utóbbi 2 hétben sikerült 2 takarítós melót összeszednem. Az egyik egy marokkói nő a 3 gyerekével, aki 2-3 hetente keres valakit aki átjön és segít rendbeszedni a lakást. A másik meg egy fura pár (kb 30 éves nő és 50es pasi) akik most költöztek össze egy kis lakásba ami dugig van cuccal ebből kifolyólag (mindketten hozták a bútoraikat meg minden szirszart) így főképp pakolni kell segíteni meg ilyenek hogy konyhaszekrény kimosása, bőrkanapé leviaszozása, stb. Mivel tényleg brutálisan néz ki a lakás, most a héten 2x is voltam náluk, egyszer 2 órát, ma meg 4 és felet, jövő keddre is elígérkeztem már, meg szombatra is. Jövő szerdán meg megyek a marokkóihoz is. Szóval 3 napon a héten takaríthatok, ami egyrészt szarul hangzik mert szabadidőrabló, viszont fizet 8 eurót óránként, ami nem rossz, tekintve, hogy próbálnék egyetemre félretenni. A 8 euró egyébként eszméletlenül szar órabér itteni viszonylatban, de mivel mikor 10-en volt a hirdetésem senki nem hívott, gondoltam a 8 is jobb mint a semmi, levettem 8-ra, egyből lett 2. Szó mi szó, ebben a hónapban összejött már 71 euró csak takarításból, jövő hétre van ez a 3 időpontom megint, szóval lesz még vagy 60. A havi 350 mellé amit kapok, egész jó kiegészítés. ;)
Olvastam egy magyar lány blogját, mondjuk ő Hilversumban lakott nem Rotterdamban, de neki sikerült annyi takarítós munkát összeszedni, hogy megduplázta velük a havi fizetését. 700 euró zsebpénz havonta azért nem rossz... Azért mondom, hogy zsebpénz, mert itt ugye számlára, kajára nem kell költenünk. Szóval ha olyan kisigényű valaki mint én (aka nem shoppingolja szét magát minden hétvégén a V&D-ben amit nem követ La Place ebéd) akkor lazán 700 euróból mondjuk olyan 500-at félre tud tenni. Nekem mondjuk ott van Kevin akihez vonattal jutok el, ami rohadt drága. x)
Na de hogy pontot tegyek a kalkuláció végére, nekem a cél havi 2-300 euró félretevése, azaz jövő júniusig 2-3000 euró megspórolása. 1 havi megélhetés kb 1000 euró az általam kiszemelt egyetemek városaiban, a tartalék meg mindig jó, ki tudja mennyi idő kell míg munkát talál itt az ember. Olyan munkát, amit egyetem mellett tud csinálni..

Aztáán, picture time!! Nem sokat fényképezek itt, ez is a "nem átlag aupair" feelingemet erősíti azt hiszem. Úgy tekintek Hollandiára, amint egy helyre ahol a jövőben tervezek élni, tehát mit fényképezzek mindent. Úgyis itt lesz még évekig (remélhetőleg). Azért néha elkap a mood és akkor csinálok pár képet. :)

Rooibos és méz tea. A marokkói nőtől kaptam, merthogy mindig takarítás után csinál teát és mondja hát a supermarkt-ban 2-t kapott egy áráért, nyugodtan vigyem el ha ízlik. Oke, dankjewel. :D A rooibos egyébként ilyen Dél-afrikai növény, mivel Dél-Afrika régen holland gyarmat volt, van itt csomó ilyen Dél-afrikai kaja meg mindenféle cucc.

Mint pl ez, amit ma vacsorára főztem:

Zuid-Afrikaanse (azaz Dél-afrikai) bobotie. A hollandok imádják ezeket az "easy meal"-eket, ez a doboz pl tartalmazott 2 fűszerkeveréket meg egy zacskó mazsolás rizst. A hátuljára meg rá volt írva, hogy ja vegyél még darált marhahúst, almát, zöldbabot meg tejfölt, aztán itt a recept. Szóval végülis rendes kaja (nem ilyen porleves meg instanttészta kategória), csak a fűszerkeverék az amit rá kell szórni és akkor hú meg há Knorr Zuid-Afrikaanse Bobotie-t eszünk.

Egyébként fun fact, Dél-Afrikában angolul meg afrikaans-ul beszélnek ami a hollandnak egy ilyen fura változata, mondta Mylene, hogy megértik egymást a hollandul meg az afrikaans-ul beszélők mert nagyon nagy az átfedés, de a hollandoknak az afrikaans nagyon viccesen hangzik.

Példa: a doboz hátulján volt hogy "Smaakelike eten!" (afrikaansul jó étvágyat), hollandul mögötte zárójelben: "Eet smakelijk!" (hollandul jó étvágyat)

Az én bobotie-m. Jó volt egyébként.

érdekesség - a kulcscsomóm. 4 kulcsból 3 biciklizárakat nyit. Az ezüstszínű kulcs meg a lakáskulcs. Ennyi.

Szombat reggel takarítani voltam a marokkói nőnél, délután meg szétuntam az agyamat, gondoltam kéne valamit. Fejlemény, hogy Charlotte-al azóta nem nagyon vagyunk kapcsolatban, ő belekerült az itteni aupair körökbe amibe én akarva-akaratlanul sem annyira folytam bele, szóval jól elvan a többi 10+ lánnyal, vásárolgatni meg mittomén. Találkoztam én is párakkal, de én nem tudom, akinek holland barátja van úgy beszél itt mintha a világ az övé lenne (remélem engem nem látnak így mások.. rohadtul nem érdekel Kevin milyen nemzetiségű amúgy is, nem azért szeretem mert holland), meg ugye fogalmuk sincs mit akarnak az életben..

Mindenesetre délután megtaláltam egy random rotterdami jpop/kpop partyfelhívást (akik nem olvasták volna a kanadai blogomat, azon asszem említettem hogy 6 évet tanultam japánul és eléggé benne voltam ebben az ázsiai témában mind zene, divat, popculture, stb terén) amire résztvevőként még volt is valaki akit ismerek. Haley egy koreai lány, aki szintén aupair de már egyetemet végzett, 22 éves. Facebook-on beszéltünk párszor, de aztán ennyiben is maradt a dolog. Na ráírtam, hogy tényleg megy-e, mondta persze és jöjjek ha akarok mert ő egyedül megy, azaz az egyik dj-t ismeri netről de ennyi. XD 

Szóval így random ötletként elmentem, 11-től 4-ig volt a buli, hát mi 11-től olyan 3.30-ig ott is voltunk. :D 

pre-party self shot - azt mondták "dress up" azaz japán-koreai divat szerint, hát nem kellett, de kérték, hogy öltözzenek a résztvevők. Na most az otthoni ilyen bulikban ez általában kimerül a cicafülekben meg az iskoláslány egyenruhában, megtűzdelve visual kei-es arcokkal, hát itt örömömre a japán és koreai utcadivatot kellett érteni a dress up alatt, ami ilyen félig-meddig elegáns, de mindenképpen feminin és igényes megjelenés. Ez a kép pl szerintem remekül summarizálja a dolgokat: >>kép<<

csináltam magamnak hátsó fonást meg egy koreai konyto a fejem tetején

Na de szóval a buli. Komolyan ilyen alkalmakkor mindig rádöbbenek, hogy többet kéne spontán dolgokat csinálnom, mert milyen jól sülnek el.

€6 volt a beugró a bulira, de rögtön a pultnál kaptunk szekrényt és lakatot ingyen (nem mint otthon 200ft/kabát a ruhatár), welcome soju-t (koreai alcohol, felesként szolgálják) meg koreai édes vörösbabos snack-et. Egész este szolgáltak fel sushi-t, ezt a vörösbabos snack-et meg még vagy 3 másikat amit nem kóstoltam meg, párolt szójababot (japán bar snack), stb. Volt karaoke meg origami papír kirakva bárki origamizhatott. Na meg persze zene, tánc, bar, stb. Egy sör €2 ami igen drága, főleg hogy POHÁR sör és nem korsó (dafuq prices), de azt mondom még így is megérte.

Kb 100-an lehettünk, és a hely sem volt ilyen orbitális méretű szórakozóhely szóval úgy pont megtelt a tánctér de a bárnál nem löktek hátba hogy magadra borítsd a sört. Ezenkívül az egésznek ilyen nagy házibuli hangulata volt, mivel hozzánk pl odajött 1 srác beszélgetni mikor én nagyban megbámultam ahogy japánul beszélt pár japán sráccal, aki aztán mikor meghallotta, hogy én is beszélek japánul egyből bemutatott 2 leideni cserediákot, akik aztán szintén bemutatták az ismerőseiket, stb. Haley a koreaiakkal haverkodott, ők akkor azokkal is összeismerkedtünk.. Szóval az este végére ilyen 8-10 új arccal partyztunk akiket aznap este láttunk életünkben először. :D

Az arány egyébként olyan 1/3 koreai 1/3 japán meg 1/3 holland/egyéb európai volt. Szóval erősen többnyelvűek voltak a társalgások, beszéltem én is hollanddal japánul, angolul meg hollandul is haha

Haley-val :D Ez az official party picture... Igen, rárakták ezt az idétlen effektet és az eredeti képeket nem tették közzé.

másik cég partyphoto-i, hajnali 3 körül darumadarat hajtogattunk újdonsült japán ismerőseimmel

jee sikerült :D

Egyébként a legutóbbi írásom óta utánaolvastam egy kicsit és ez a többnyelvűségből fakadó identitászavar nem csak engem érint, olyannyira ismert probléma, hogy a "multilingualism" wikipedia szócikk alatt írnak is róla, mégpedig a következőket (saját fordítás, eredei alul)

"Mivel nehéz, sőt talán lehetetlen is elsajátítani egy nyelv magas szintű szemantikus jegyeit (beleértve például a szólásokat illetve eponymokat) a nyelvterület kultúrájának és történelmének megértése nélkül, több kultúra gyakorlatias és mélyreható ismerete előfeltétele a magas szintű többnyelvűségnek. A kultúrák egyenkénti illetve összehasonlító ismerete, de egyátalán az ismeretek szimpla jelenléte, gyakran fontos szerepet játszik az egyén öntudatának illetve a mások által az egyénről kialakult véleményének alakulásában. Egyes felmérések kimutatták, hogy a többnyelvűek átlagban véve magasabb pontszámot kapnak a személyiségtesztek olyan pontjain mint a kultúrális empátia, nyitottság illetve társadalmi kezdeményezőkészség. [...]
Egyes kétnyelvűek elmondása szerint, személyiségük változik attól függően hogy melyik nyelven beszélnek; ezért a többnyelvűségről mondják, hogy képes különböző személyiségeket kialakítani. Xiao-lei Wang a "Három nyelven felnőni" című könyvében a következőt írja: "A többnyelvű egyének által beszélt nyelvek nemcsak egy különböző személyiségét jelenítik meg az egyénnek, hanem különböző módokat ahogy az egyén egy adott szituációban egy adott nyelven reagál, mivel különböző nyelvi kontextusok különböző önkifejezésre illetve tapasztalatokra adnak lehetőséget ugyan annak a személynek."

("Because it is difficult or impossible to master many of the high-level semantic aspects of a language (including but not limited to its idioms and eponyms) without first understanding the culture and history of the region in which that language evolved, as a practical matter an in-depth familiarity with multiple cultures is a prerequisite for high-level multilingualism. This knowledge of cultures individually and comparatively, or indeed the mere fact of one's having that knowledge, often forms an important part of both what one considers one's own personal identity to be and what others consider that identity to be. Some studies have found that groups of multilingual individuals get higher average scores on tests for certain personality traits such as cultural empathy, openmindedness and social initiative. [....]
Some bilinguals feel that their personality changes depending on which language they are speaking; thus multilingualism is said to create multiple personalities. Xiao-lei Wang states in her book Growing up with Three Languages: Birth to Eleven: “Languages used by speakers with one or more than one language are used not just to represent a unitary self, but to enact different kinds of selves, and different linguistic contexts create different kinds of self-expression and experiences for the same person.” )

Úgyhogy most megnyugodtam, hogy nem csak nálam merült fel az a probléma.

Nos így körül-belül most ennyi lenne, a föbb eseményeket azt hiszem kiemeltem, ja még egy főbb esemény, megvettem múlt hétvégén életem első leggings-ét, amit lame módon csak itthon hordok nem utcán mint ahogy sokan (azok is akiknek nem kéne) teszik... Irgalmatlanul kényelmes mivel vékony, könnyű mozogni benne és az anyaga is eszméletlen jó, viszont ilyen 2. bőr érzése van az egésznek és ezen okból én utcára nem veszem fel.. Talán majd ha hazamegyek a téli holmijaimért novemberben és lesznek hosszú felsőim meg pulcsijaim az alá, de még az sem biztos. Egyenlőre csak itthon lazulok benne. :D

Most mindjárt 11 lesz, és holnap ismét dolgozok, úgyhogy azt hiszem ideje rövidre fognom. Hétvége Best-ben, már alig várom, 4 hete nem voltam lent...Mert ugye az Amsterdam utáni hétvégén lementem, aztán jöttek a zűrzavarok, Kevin feljött "beszélni" pár órára a következő hétvégén, aztán nem volt pénzem menni, aztán múlt héten meg ilyen gaming exposition-re ment, szóval akkor meg idő nem volt rá.. Mindenesetre most megyek wohoo és megnézzük az Insidious 2-t a moziban szombat este 10-kor és alig várom!! :D Emlékeztek, az Insidious volt az egyik első film amit Kanadában néztem vele azon a héten mikor nálunk volt és azt hittem nem is bírja a fejem mert alig beszélt hozzám. ;) Na akkor beszéltük már, hogy jön a 2. októberben és milyen jó majd elmegyünk a moziba, csak akkor én még nem tudam melyik ország mozijába fogok menni éppenséggel... haha Na mindenesetre ez jó lesz. Nem voltam moziban már vagy 3 hónapja, pedig Kanadában milyen sokat jártam/jártunk.
Na de tényleg megyek már aludni, daaaag!, ahogy a hollandok mondják.