Joyeux Noël!

Nem is tudom hogyan kezdhetném el ezt a bejegyzést. A karácsony köztudottan családi ünnep, mindenki összegyűlik, beszélgetés, nagy kajálások, családi fotók hada, stb. Na most mindebben nem a saját családodban részt venni, hát sokaknak szomorú meg magányos esetleg kellemetlen, nekem viszont megint csak akkora szerencsém van, hogy a világ legjobb host családjával én egyátalán nem éreztem rosszul magam.

Itt Kanadában ugye a Szenteste nem akkora nagy dolog, legalábbis az én családomnál nem volt az. Vacsora után a kölykök megnézték a Szilaj a vad völgy paripája című Disney filmet a tévében, aztán lefeküdtek aludni. Én idelent beszélgettem pár barátommal facebookon mikor host apum rámír, hogy filmet néznek, nem mesét, nem-e akarok csatlakozni. Egy francia film volt (Franciaországi franciával amit néha még ők se értettek :D), felirat nélkül, mindenesetre nem volt rossz és örültem, hogy felhívtak, hogy nézzem velük, bár mindig hívnak amúgy is meg Gabriel mondja hogy ne antiszociáliskodjak már ha filmet néznek nyugodtan menjek fel, eddig még sose mentem. Gondoltam kicsit ilyen awkward helyzet lenne, ők ketten meg én.. De nem volt az, tök sokat nevettünk és jó volt na összességében. :D
Film után még beszélgettünk egy kicsit meg elfogyasztottuk a Télapónak kirakott tejet és sütit. (:DDD Ez annyira jó volt, röpke pillanat, de egy csomó van ilyen amire tudom, hogy sok-sok év múlva is emlékezni fogok, mert nagyon megfogott. Annyira más, mint az elmúlt 19 évem. Kanada, Télapó, kisgyerekek akik hisznek még benne, és mindezt megrendezni két olyan emberrel akik a szüleim lehetnének, 4 hónapja még nem is ismertem őket ma meg már úgy hülyéskedünk együtt mintha tényleg egy család lennénk.)

Hivatalosan ugye 25. reggel van Amerikában ajándékbontás, nálunk azonban az volt a koncepció, hogy reggel kibonthattak a gyerekek 1 ajándékot, a többivel meg megvártuk a délután érkező nagyszülőket és unokatesóékat.
Délelőtt Valérie-vel kitakarítottuk a házat, aztán ő nekiállt főzni én meg amíg tudtam segítettem aztán elmentem sétálni, amiből mire visszajöttem már meg is érkezett mindenki.
A szülinapos postok után megintcsak nem ismételném magam, hogy mennyi ajándék volt, stb stb. Komolyan mondom minden túlzás nélkül, hogy a gyerekek fejenként kb 10 ajándékot kaptak. Zoé kapott 2 babát, egy mosoda-szettet, halom foglalkoztató könyvet (ennek mondjuk örülök :D én adtam a tippet a nagymamáéknak :D), legot, társast, hópelyhes pizsamát, meg annyi mindent, hogy nem is emlékszem. Mondjuk az ilyen sok ajándéknak az lett a vége, hogy Noah a végén a 10. ajándék után is elkezdett kb hisztizni hogy de ő még egyet akar... Nem igazán becsülik így meg az ajándékokat.

De tudjátok mit, nem is érdekel, én teljesen boldog voltam azokkal amiket én kaptam meg attól, hogy örült a család annak amiket én adtam nekik. Az én ajándékaimat nem részletezném, mert mindegyik elég személyes, de megmutatom én miket kaptam. :D
Nagyon meglepődtem, mert az unokatesóék, sőt meg a nagyszülők is készültek nekem ajándékkal, amire nem számítottam így nem tudtam nekik semmit adni. :( Viszont nagyon aranyosak voltak, szóval teljesen meg is hatódtam.

Először is a családtól kaptam a doboz Toffifee-ket (ami a kedvencem <3), a kék képeslapot és 50 dolcsit. Val mondta, hogy mindig nehéz az aupairnek ajándékot találni amire szüksége is van meg haza is tudja vinni a bőröndben, úgyhogy inkább pénzt adnak. Vicces volt am, Gabriel mindig mondta, hogy majd kapok egy követ becsomagolva, aztán tényleg egy nagy dobozba belerakták a cuccokat, újságpapírt a tetejére és egy nagy követ.. Aztán szépen becsomagolták az egészet. Szóval mikor kinyitottam így what the hell komolyan egy kő?? haha

Unokatesóék évek óta ugyanazt a csomagot készítik össze az aupairnek: mikulászokni :D, csokigolyók, hand and toe warmers amit kesztyűbe meg csizmába lehet tenni és ilyen hősugárzó hatású, nagy Canada kesztyű (amit imádok) és mivel Stéphane emlékezett, hogy az After Eight is nagy kedvencem, olyat is kaptam. Oh és ne feledkezzünk meg a 25$ Tim Hortons utalványról (már párszor említettem de leírnom mégegyszer, ez a Starbucks kanadai (és mellesleg sokkal jobb:P) megfelelője). Yumm!

Grandpapa és grandmaman szintén egy képeslapot adtak, 50 dolcsival, de tőlük is annyira meglepődtem, hogy már csak a képeslapnak is nagyon örültem volna.

Szóval így zajlott itt nálunk a karácsony, még a menüt leírom mert az se volt semmi:

előétel: baconbe csavart kolbászkák

leves: hagymaleves baguette-el és sajttal megszórva

főétel: tejszínes parnezános krumpli, grillezett zöldség, sült kacsa, rosebeef (ez nemtom mi magyarul, olyasmi mint egy vékonyabb steak), párolt gomba borsos mártásban

desszert: Christmas roulade (ez ilyen helyi tortaszerűség, rengeteg krémmel), csokis banán, vaníliafagyi

Tehát.. ettünk rendesen.

Christmas roulade

Vacsi után Gabriellel összetakarítottuk a konyhát (ami 11 embernyi tányér + lábasok után azért nem volt kis munka), aztán Virginie-vel együtt leültünk összeszerelni a játékokat amiket a gyerekek kaptak. Társasoztunk egy ideig, ettünk másodszorra desszertet, Valérie-ék brazilian coffee-ztak, szóval chill volt egészen 10 körülig mikor a gyerekeket letették aludni és én is lejöttem, mert már nem tudom követni a francia társalgást és álmos is vagyok.

Úgyhogy így zajlott a karácsonyom Kanadában, holnap is itt lesznek még unokatesóék, úgyhogy megyünk szánkózni meg síelni meg minden (mondtam már, hogy IMÁDOM a havat? :D Mostanában ha rossz kedvem van, felöltözök és kimegyek sétálni van egy nagyobb ilyen tisztás-szerűség az utca végén, ahol térdig ér a hó és látni lehet a környező hegyeket, ahogy ott sétálok mindig tökre felvidulok. Olyan jó érzés térdig hóban gázolni. De komolyan. Otthon évek óta nem láttam ekkora havat. <3). Aztán pénteken ONTARIOOOO!! Megvan már a vonatjegyem is Burlingtonba, ha minden jól megy pénteken 18.35-re érkezek, és jövő szerdán 8.20-kor indulok vissza. Fuckyeah!

Most viszont 11 óra van már, úgyhogy gyors zuhany és alvás. Holnap szánkózni megyünk vagy mi a szösz! :D

ho ho ho HÓÓÓÓ

Többen kérdeztétek, hogy mi van a bloggal, miért nincs bejegyzés, úgyhogy írok valamit. Bár igazából nem tudom mit írhatnék, az utóbbi hetekben minden és semmi nem történik egyszerre.
Viszont így karácsony előtti napon leesett AKKORA hó, hogy az hú meg há, el is mentem gyorsan sétálni egyet, aminek az lett a vége hogy térdig hóban rohangáltam a mezőn meg az erdőben random koreai popszámokra. De komolyan, 5 éves korom óta nem emlékszem hogy ekkora hóban lett volna részem. Imádom!! A legjobb viszont hogy a 300 dolcsis csizmám megállja a helyét, a több mint egy órás térdighóban sétálás után sem ázott be, egyátalán!! :)

Szóval holnap karácsony, majd írok arról egy ultimate christmas post-ot, aztán pénteken megyek Ontarioba, egészpontosan Burlingtonba Laurához, akinek az ott élő rokonai voltak olyan kedvesek, hogy meghívtak. :D 6 napig randomságokat fogunk művelni, végre hallhatok egy kis native Englisht és még nem tudom mit fogunk csinálni Torontoban szilveszter este de remélem nagyon epic lesz. :D
Akkora bargaint csináltam amúgy, a Montréal - Burlington roundtrip 190$ lett volna vonattal, meg busszal is kb úgyhogy gondoltam felnézek kijiji-re hátha van rideshare (magyarul asszem telekocsinak hívják?), és volt! Igaz csak Montréal - Toronto, de 60$ oda-vissza és pont azokon a napokon amikor amúgy is utaztam volna. Torontoból meg 17$ össz-vissz Burlington. Úgyhogy megúszom 77$-ból 190$ helyett. Bár nem tudom mennyire lesz awkward a 6-7 órás kocsiút egy random fekete hölggyel aki mellesleg a Université de Montréal ösztöndíjakért felelős ügyintézője, mint a googletól megtudtam. Remélem beszél angolul. Ha nem akkor végig alvást fogok színlelni. lawl

EGYÉBKÉNT 1500 éve akarom már leírni, hogy januártól Virgnie-ék új au pairje Kevin, a holland unokaöccs. Aki január 7-én érkezik. Na, végre leírtam. Szóval akik régebb óta olvasnak valamennyire képben vannak a családi szállal, hogy az én host apum és Virginie testvérek, na nekik van egy harmadik testvérük aki Hollandiában ment férjhez és az ő fia Kevin akiről eddig annyit lehet tudni, hogy 17 éves, nemrég fejezte be a gimit, és gitározik. Beszél hollandul (of course), angolul meg franciául elég törten, mivel csak az anyjával beszélte világ életében. Ennyi.

Azt hiszem most ennyire tellett,  Boldog karácsonyt és előre is boldog új évet mindenkinek! 

Kanadai vásárlóorientáltság

Holnap költözik Laura a rokonaihoz Ontarioba, úgyhogy a családjaink kitalálták, hogy a búcsúbanzájt egy montréali étteremben ejtsük meg, a mai (szombat) este.

Én már reggel bementem Montréalba karácsonyi ajándékokat venni, brr otthon mindig utáltam a karácsonyi ajándék hajhászatot, most viszont egész jól megy a dolog azt hiszem. 

Bementem a Desjardins-ba, ami egy bank után elnevezett nagy bevásárlóközpont, ahol végül semmi érdekeset nem találtam, ezt kivéve:

Palais du Père Noël! (A Télapó kastélya) Frankón ott álltak sorba a gyerekek meg volt nagy Télapó és oda lehetett menni fényképezkedni meg beszélgetni vele, hát legszívesebben én is beálltam volna a sorba. :D

Az Indigo-ban találtam ilyen egyedi designos fülhallgatót, bacon és tükörtojás... Tehát így.. nemtom.. képzelem ahogy valaki ül a metrón és lazán előkapja az ipodját baconös és tükörtojásos fülhallgatóval. Áh, nekem ez a tátottszájjal állok és nemtom hová tenni mi történik - kategória. x)

(Az ajándékokról egyenlőre nem postolok képet mert 1 - Valék tudják, hogy ez a blogom és nem akarom lelőni a meglepetést, 2 - még amúgy sincs meg minden.)

Délután csatlakozott hozzám Laura, még bandukoltunk kicsit a Sainte-Catherine-en (habár esett az eső..) aztán betértünk aaaaa.... Sephorába ami egy drága kozmetikumokat forgalmazó üzletlánc, és már a múlt héten is voltunk és jól elvertem 90$-t Clinique cuccokra, amik mellesleg eszméletlen jók. Mentségemre legyen mondva ma Valérie karácsonyi ajándékáért jöttem be.

Lényeg a lényeg, megintcsak a kanadai marketing egyik gyöngyszemével találkozhattunk:

INGYEN körömfestő pult. Itt nem "a kisujjkörmömön kipróbálom míg az eladó nem néz oda"-elven megy a dolog, frankón voltak ilyen pultok kirakva halom körömlakkal és ki lehetett festeni kompletten a körmeidet (meg lemosni ha nem tetszett). :D 

A kasszánál egyébként itt mindig megkérdezik, hogy "did someone assist you today?" (segített Önnek valaki a mai napon?), amire habár én mindig "no, I knew what I wanted to buy when I came in." (nem, konkrétan tudtam mit szeretnék venni.)-t válaszolok, ha valaki asszisztált volna, megkérdeznék milyen volt a tapasztalatom, segítőkész volt-e az eladó, meg vagyok-e elégedve. Amikor a telefonomba vettem a sim-kártyát is kaptam vagy 4 kör sms-t a Belltől, hogy milyen volt a vásárlói tapasztalatom az eladóval. Amikor meg a chat help-en kérdeztem tőlük valamit az oldalukon, azután is felugrott ilyen kis kérdőív, hogy segített-e az alkalmazott, udvarias volt-e, stb. Itt csöppet komolyabban veszik a vásárlóorientáltságot mint Magyarországon. 

A másik meg, hogy még múlt héten kaptam ilyen pontgyűjtős kártya izét. Nem vagyok nagy fanja az ilyeneknek, de olyan kedvesen kérdezte a kasszás lány, hogy szeretnék-e hogy végül kértem egyet. Magyarázott valamit a pontokról, de nem nagyon figyeltem, csak annyi maradt meg, hogy a szülinapomon választhatok majd egy ingyen terméket. XD Gondoltam na már csak ezért is megérte, mert amennyit én a Sephorában vásárolok majd, annyiból 2 év kell hogy bármire összejöjjön a pont. Erre ma is kérdi a kasszás van-e kártyám, mondom aha, rárakja a pontokat és mondja, hogy ó hát már van is elég pontom, hogy kapjak egy mini parfümöt. NAHÁT! 2 vásárlás után máris mini parfümöt osztogatnak! Úgy örültem mint aki lottót nyert, de a kasszás (ezúttal srác) is tökre vigyorgott, hogy én mit össze örömködök. 

Szóval na, itt vásárolni egész más mint otthon. Mindenki boldog. XD És elsősorban vásárló vagy nem tolvaj.. 

Viktor&Rolf - Flowerbomb

Vásárolgatás után Tim Hortonsban lazulás. :) Laura egyébként egy ipod 5-öt kapott búcsúajándékként a családtól. Azért az a nem semmi mi? Mondjuk bírtam mondja, hogy olyan burzsoának érzi magát vele, a metrón elő se merte venni. XD

Az étterem ahová mentünk egy thai vegetáriánus (sőt, mint utóbb kiderült VEGAN) étterem volt. Aki nem tudná mi az a vegan: minden állati származéktól mentes étrend. Tehát nemcsak a no hús, de no tojás, no tej, no zsír etc. Laura vegetáriánus, szóval vegetáriánus helyre akart menni a család, az meg csak véletlen volt, hogy ráadásban kiderült, hogy még vegan is a hely.
Bevallom nem fűztem hatalmas reményeket a kajához, de aztán komolyan életem egyik legjobb vacsija lett. :D Stéphane-ék kitalálták, hogy nem egy tál valamit rendelnek mindenkinek, hanem mindenki kap tányérokat és 5-6 félét rendelnek mindenből, aztán mindenki azt eszik amit akar. SŐT nem is rendeltek, hanem megmondták a pincérnek, hogy hozza ami szerinte a legjobb. :) *food ordering level: I AM CANADIAN.*
Szóval ettünk mindenfélét, és komolyan én nem tudom, hogy hogy lehet ilyen jó és sokféle és áááá kajákat csinálni hús, tej, tojás, stb kikerülésével.
Nagyon hangulatos volt egyébként, egy hosszú 10 fős asztalnál ültünk, a két család, gyerekek, mindenki szépen felöltözve.. :)) Ja és a pincérek itt is überkedvesek voltak, pl épp Laurától kérdeztem, hogy vajon hoznak-e majd valami jó fűszeres, csípős cuccot, nem hiszem, hogy a család külön kért volna olyat a gyerekek miatt, mikor is az egyik pincér hozta az ingyen vizeket, meghallotta és mondta, hogy na akkor beleveszi a legcsípősebb előételt a repertoárba ha szeretnénk. :D
Fura egyébként, hogy az ittenieknek ez mennyire normális, meg elvárt, észre sem veszik. Nekem viszont totál fel tudja tobni egy kedves eladó a napomat.

Felállítottuk egyébként tegnap a karácsonyfát (itt nem 24-én hanem hetekkel előbb szokás felállítani, lol volt ahol már november közepén láttam az ablakban a karácsonyfát XD), úgyhogy már tényleg mindenki be van zsongva. Képet arról is majd valami ultimate Christmas post-ban fogok mutatni, hogy azért mégse lőjek le mindent előre.
Addig is merry pre-Christmas everyone!! HO HO HO

Pre-christmas

Szóval engem múlthét szombaton környékezett meg először a pre-christmas (karácsony előtti) hangulat, mikor is a szomszéd Jean-François és élettársa Norman (mhm, egy meleg párról beszélünk) meghívták a családot a magán-kivilágításukra. Jean-François ugyanis hobbikertész, kb hetente átrendezi a kertet, van vagy 10 fenyőfája amiket évente telerak égőkkel és áthívja csak a host családomat az égők felkapcsolására. Pont jól jött ki, előtte való nap esett az első olyan hó ami meg is maradt, szóval nagyon pro volt, kinyitották a ház ablakait, zenét raktak be és úgy kapcsolták fel a több sor égőt. :) Utána még be is invitáltak minket sütizni, borozni, beszélgetni, egész sokat megértettem a francia diskurálásukból pedig aztán szó esett ott az ír meg görög felmenőktől kedzve a québecois francia nyelv sajátosságain át mindenről. x)

Aztán vasárnap elmentünk megvenni a ski-passt (síbérlet), na ott már teljesen téli hangulatba kerültem, alapból is volt már ugye valamennyi hó, de Bromontban még gyártják is a havat ilyen nagy gépekkel a sípályára, úgyhogy teljesen oda voltam meg vissza, hogy ezazzz I love Canada!

skipass! lol frankón voltak ilyen kis fülkék leválasztva ahová be kellett ülni ahogy voltál kabátban meg minden és lefényképeztek :D

Hóvihar Bromontban!

karácsonyi dekoráció az IGA-ban :) Noel = karácsony :)

Ez csak egy random sapka amit Zoé felpróbált a boltban ahol sapkát akartunk venni, de annyira édes volt gondoltam muszáj megosztanom :D

Egész héten megmaradt egyébként a hó, mondtam is Valérie-nek hogy mikor havazik, olyan a ház nappalija (3 oldalt a hatalmas ablakokkal) , mintha az ember egy hógömbbben lenne. :) 

kilátás a nappali ablakából :)

hóóó!!

rue Pinsonnault

Még szánkóztunk is.. Na azért amint látszik annyira sok hó nem volt.

Hétvégén pedig Montréalba érve kapott el ismét, mégjobban a karácsonyi hangulat, mindenhol fentvannak ugyanis már a díszek az utcákon, Montréal ANNYIRA SZÉP, hogy komolyan képes voltam lesétálni a Berritől egészen a Concordiáig ami kb másfél órának felel meg, és csak fényképezgetni.

Elkövettem azt a hibát is, hogy 200$-val indultam neki Montréalnak, amit aztán sikerült is szépen elvernem a lavali plázában, ördögi Laura elrángatott, mert hogy fotókat akart kinyomtatni aztán átment a dolog vásárolgatásba.. Megint sikerült új mániá(k)ra találnom: Forever 21.

Laura annyira nem rajong a helyért, én viszont olvastam csomó helyen a nevét, úgyhogy be akartam nézni, és hát.. imádtam!! Olcsóbb mint pl a H&M itt, és komolyan én nem vagyok az a nagy ruhákra szórom a pénzt típus, de itt mindent meg tudtam volna venni szívem szerint amit bevittem a próbafülkébe. Végül 2 felsőre korlátoztam le magam, de tartok tőle, hogy megint ott fogok kikötni jövő hétvégén mikor hivatalosan "karácsonyi ajándékokat" venni megyek majd.. x) Pasztellszínek, csipke, kötött anyagok, meg minden, tiszta lányos a bolt és kicsit olyan ázsiai divatos jellege van az egésznek, de mégsem az a habostorta az ember a ruhákban. 

Ez a ruha annyira tetszett és nem is volt drága, csak valami 30$ körül, de belegondoltam, hogy hova venném fel..? 

A gyerekek amúgy a hétvégén kaptak "videót Santától", és meglepő módon teljesen el is hiszik, hogy maga Santa küldte ezt nekik. :D Ím, habár franciául van: Zoé videója és Noah videója.

Zoé-é nekem érdekesebb mert annál a résznél, hogy "na most a varázsgépem megmondja jó voltál-e vagy sem ezévben" berakták a képet rólam és Zoéról, Santa meg azt mondja "Igen! A varázsgép szerint nagyon jó voltál az au pairedhez és a szüleidhez." :D 'ta guardienne' az au pair(ed) franciául. 

Úgyhogy körül-belül ennyi, nagyban dúl már a karácsonyi láz, a hóesés meg a gyönyörű díszítések pedig még engem is egész lelkessé tesznek, pedig otthon sosem voltam különösebben oda meg vissza az egészért, itt viszont jingle bells, jingle bells, jingle all the way.. ♪